Olaj, vászon: amit egy festmény anyagáról tudni érdemes

A kiállítások címkéin a leggyakoribb technikai megjelölés az „olaj, vászon”. Évszázadok óta ez a festészet alapanyaga, mégis keveseknek jut eszébe, mit is jelent pontosan. Ha tudjuk, hogyan készül egy olajkép, a múzeumban is mást veszünk észre rajta.
Mi az olajfesték?
Az olajfesték színpigmentből és száradó olajból, leggyakrabban lenolajból áll. Az olaj nem párolog el, hanem a levegő oxigénjével lassan megköti magát. Ezért szárad az olajkép napokig, vastag rétegnél hetekig, és ezért teljesen csak sokkal később keményedik ki. A lassú száradás egyben a technika előnye is: a festő hosszan dolgozhat egy felületen, összemoshatja a színeket, javíthat.
A vászon és az alapozás
A vásznat fakeretre, úgynevezett vakrámára feszítik. A festés előtt alapozzák, hogy a festék ne szívódjon be a szövetbe, és a felület egyenletes legyen. Az alapozás színe és szerkezete a kész képen is érződik: egy durva szövésű vászon érdes, egy finom szövésű sima felületet ad.
A kiállítási címkén a méretet általában centiméterben adják meg, előbb a magasságot, aztán a szélességet. Egy 50×40-es kép kis szobaméret, egy 100×80-as már a falat uralja.
„Soványra zsírosat”
A klasszikus olajfestés egyik alapszabálya, hogy minden újabb rétegben valamivel több olaj legyen, mint az alatta lévőben. Az alsó, „sovány” réteg gyorsabban szárad, a felső, „zsírosabb” rugalmasabb marad. Ha fordítva festenek, a kép idővel megrepedezhet. A régi festményeken látható hajszálrepedések, a krakelék részben ezzel, részben a vászon mozgásával és az idővel magyarázhatók.
Lazúr és pasztózus festés
Két végletet érdemes ismerni:
- Lazúr. Vékony, áttetsző rétegek egymás fölött. A szín mélysége abból adódik, hogy a fény átjut a rétegeken. A régi mesterek portréinak bőrtónusai így készültek.
- Pasztózus festés. Vastag, plasztikus festék, amelyen az ecset vagy a festőkés nyoma is látszik. Oldalról nézve a kép felülete szinte domborműszerű.
Hogyan nézzünk olajképet?
Lépjünk közelebb, és nézzük meg oldalról is: látszanak-e az ecsetvonások, vastag-e a festék, átüt-e valahol az alapozás. Utána lépjünk hátra, és figyeljük, hogyan áll össze a kép egésszé. A kiállításnézés további fogásairól útmutatónkban írtunk, a krétával dolgozó festészetről pedig a pasztellről szóló cikkünkben.