Pénteki TárlatKépzőművészet, kiállítások, irodalom – hétvégi programötletek

Nagybányától Szentendréig: a magyar művésztelepek rövid története

· Képzőművészet

Ferenczy Károly Hegyen című festménye
Ferenczy Károly: Hegyen (1901). Kép:Károly Ferenczy, közkincs, Wikimedia Commons

A magyar modern festészet sok szála egy-egy kisvároshoz vagy faluhoz köt. A 19. század végén a festők egy része kiköltözött a műtermekből a szabad ég alá, és közösségekben, művésztelepeken dolgozott tovább. Ezek a telepek nemcsak stílusokat, hanem egész művésznemzedékeket formáltak.

Nagybánya

A legfontosabb közülük a nagybányai művésztelep, amelyet 1896-ban alapított Hollósy Simon a müncheni magániskolája tanítványaival. A telep vezető mesterei között volt Ferenczy Károly, Réti István, Iványi-Grünwald Béla és Thorma János. Nagybányán a természet közvetlen megfigyelése, a fény és a levegő festése került előtérbe, és a telep a magyar plein air festészet kiindulópontja lett. Ma sok művészettörténész a modern magyar festészet kezdetét köti hozzá.

Szolnok

A szolnoki művésztelep 1902-ben nyílt meg, de a város már korábban vonzotta a festőket: az Alföld tágas tájai, a Tisza és a vásári élet sok alkotót megihletett. A telep épületei ma is állnak, és a város művészeti életének központjai.

Gödöllő

A gödöllői művésztelep 1901-ben jött létre Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor vezetésével. Itt nem csak festettek: szőnyeget szőttek, üveget, bútort, könyvet terveztek. A telep a szecesszió és az iparművészet összekapcsolásának egyik legszebb példája volt, és a „mindennapi élet művészetének” eszméjét követte.

Szentendre

Szentendre a két világháború között vált a festők városává: a művésztelep az 1920-as évek második felében alakult. A kisváros barokk utcái, templomtornyai és a Duna-part azóta is visszatérő motívumai a magyar festészetnek. A városban ma is sok galéria és kiállítóhely működik, és a hétvégi séták egyik kedvelt célpontja.

Alföldi telepek

A nagy telepek mellett fontos szerepe volt az alföldi városoknak is. Hódmezővásárhelyen Tornyai János körül alakult ki egy erős festői hagyomány, Kecskeméten pedig 1909-ben nyílt művésztelep. Ezek a helyek a paraszti élet és az alföldi táj sajátos festői nyelvét teremtették meg.

Hol láthatók ma ezek a művek?

A telepek legjelentősebb műveinek nagy része a Magyar Nemzeti Galériában látható, de a helyi múzeumok, így Szentendrén, Szolnokon és Gödöllőn is sokat őriznek belőlük. Egy művésztelepi kirándulás jó alkalom arra, hogy a képeket azon a tájon nézzük meg, ahol készültek.